Ha problémák vannak az életedben, mondjuk a munkahelyeden/hivatásoddal kapcsolatban; vagy egy emberi kapcsolatban, legyen az pár-, baráti vagy munkatársi kapcsolat; ha nincs rendben az egészséged, ha nem nézel szembe vele, attól te nem leszel pozitív! Sőt a tagadással vagy tudomásul nem vétellel még erősíted is a problémát.
Ha egy (akár kicsit, akár nagyon) zűrös, feszültséggel terhes kapcsolatban úgy akarod megoldani a kommunikációs problémákat, hogy nem veszel róluk tudomást, attól az csak rosszabb lesz. Tulajdonképpen kommunikáció nélkül akarod megoldani a kommunikációs problémát. Ez így elég hülyén hangzik, nem?
Vagy egyszerűen csak elmenekülsz és észre sem veszed, hogy elnyomsz valamit, ami aztán a mélyben szépen elkezd rothadni, arról nem is beszélve, hogy egy csomó energiád elmegy az elfojtva tartásra; aztán nem érted, miért vagy erőtlen, kedvetlen és energiahiányos.
Jó, értem én, a szembenézéshez bátorság kell. Hát szedd össze a bátorságodat. Ha mélyre tekintesz, sokat fogsz belőle találni - mármint a bátorságból! Erről régebben, egy kicsit "súlyosabb" formában írtam ITT is.
Persze vannak olyan helyzetek, amikor érdemes egy kicsit hagyni, kicsit elfelejteni az adott dolgot, ami épp fájdítja a szívünket. Ha nagyon belemerülünk, fennáll a veszélye, hogy nem látunk ki belőle és egy tapodtat sem lépünk a megoldás felé.
És tény és való, olyan is van, hogy úgy teszünk, mintha megoldódott volna és valóban meg is oldódik, magától.
Ez a ritkább - de előfordul.
Biztos vagyok benne, kedves olvasóm, hogy belső bölcsességed elegendő ahhoz, hogy megállapítsd, hogy épp melyik az aktuális. Sokszor előfordul azonban, hogy szükség van külső segítségre ehhez is - ez esetben itt vagyok, ragyogok :-)
Like, g+1, megosztás - mindez támogatás és tényleg sokat jelent! Köszönöm!
