2011. október 19., szerda

Segítség, kiborultam! Avagy hasznosítsuk újra az energiát :-)



 Kiborultál? Az nagyon jó! Úgy tűnik, eljött az ideje! :-) Nem, nem őrültem meg, tényleg van úgy, hogy nincs más megoldás, mint kiborulni egy kicsit, ha már más nem visz előre. 
 Ugye mindannyian ismeritek Jiddu Krishnamurti gondolatát (ha másért nem, hát azért, mert gyakran idézem :-)): "Nincs értelme az egészség mértékéről beszélni egy mélységesen beteg társadalomban" Más fordításban: "Nem mértéke az egészségnek, ha jól tudsz alkalmazkodni egy alapjaiban beteg társadalomhoz." Ez utóbbi fordítás helyesebb, de nekem az előző is tetszik, mert nagyon igaz.


 Így növünk fel mindannyian, ebben az önmagából kifordult társadalomban! Ki mondhatja így el magáról, hogy egészséges? Általában egy átlagos kedvű, funkcionálni képes, "nem beteg" embert, aki elvégzi a munkáját, ledöglik a tévé elé fáradtan stb azt mondjuk egészségesnek. Aztán ha elege van és kiborul, mert felgyűlik a feszültség és emiatt összeveszik a párjával, ordít egyet, sírdogál egy órácskát vagy balesetet szenved, akkor megijed, hogy biztos valami baj van vele. A balesetnél persze sok ember nem veszi észre, hogy lelki baja van, de azért egyre többen felismerik az összefüggéseket. 


 Mindenkivel előfordul, hogy vannak rossz napjai, különösen telihold környékén; de más napokon is. A legtöbben nem tudunk mit kezdeni az összegyűlt feszültséggel, de ha megtanuljuk levezetni, kiadni magunkból, az nagyon jó. És ha még tovább megyünk, akkor eleve nem is várjuk meg, hogy összegyűljön, hanem rendszeres pihenéssel, játékkal, bohóckodással és kreatív tevékenységekkel megelőzzük, hogy egyáltalán kialakuljon egy ilyen állapot. Ha meg mégis kialakul, még mindig van lehetőségünk magát a feszültséget kreatív energiává transzformálni.