Már megint egy ilyen furaság ebben a blogban.
Ugyan miért olyan fontos ez?
Bizony fontos, mert a bosszankodás sok energiát elvesz.
Sokat gondolkodtam, miért is van az embereknek olyan rosszkedvük, ha esik az eső.
Én nagyon szeretem nézni a hajladozó fákat, a zuhanyozó világot és hallgatni az eső zajait.
És ha ki kell menni? Jól felöltözöm, esőkabát vagy egy jó erős esernyő (tudjátok, az a harang alakú, azt nem fordítja ki a szél. Jó, ha átlátszó, úgy kilátsz belőle és nem mész neki a szembejövőnek.
)
Egy kicsit több odafigyelést igényel az esőben való közlekedés, akár autóval, akár gyalogosan teszed. Na és? Ettől kellene olyan rosszkedvűnek lenni? És ha elkap az eső úgy, hogy nincs nálad sem esőkabát, sem esernyő vagy hasonló bosszantó dolgok történnek, abból pedig nagyon sokat lehet tanulni.
Az igazi baj az, hogy a külső történéseket okoljuk belső harmóniánk felborulásáért... vagy nem is a felborulásáért, hanem az eleve meglévő hiányáért. Az időjárást, az emberek viselkedését az utcán, a politikai helyzetet és még ki tudja, mi mindent...
Vedd vissza a hangulatod, ezáltal az életed fölötti hatalmat, amit mindeddig másnak adtál!
(Ha ebben személyre szabott segítségre van szükséged, itt kérheted ;-) )
