(Természetesen lényegében a már gyakorló szülőknek is szól.) Ne haragudjatok, néha szükség van ilyen kőkemény bejegyzésekre is. Akinek nem inge...
A születendő gyermek érdekében mindent megteszünk, jól mondom? Javítsatok ki, ha rosszul mondom.
Nos ha ez így van, akkor gondoljuk végig ezt a dolgot rövid és hosszú távon is.
Az első és legfontosabb a megbocsátás önmagunknak és a szüleink generációjának is. Az alábbi kemény kérdésekből egyértelművé válik, hogy mit is...
- Mindent megtesztek, hogy a következő generáció és az azután következő, amihez gyermeketek és unokáitok tartoznak majd, minden szinten mindent megkapjanak, ami alapvetően szükséges és amit nektek volt kötelességetek megadni?
- Végiggondoltátok, hogy minden darab le nem bomló és mérgező szeméttel, amit eldobáltok, a következő generációk emberhez méltó életre való lehetőségét csökkentitek?
- Ugye pontosan tudatában vagytok annak, hogy hozzájárultatok-e és ha igen, mennyivel a Föld elszennyezéséhez?
- Ugye mindent megtettetek, hogy hozzátegyétek a magatokét (amennyi csak tőletek telik) ahhoz a kemény munkához, amit Földünk tisztaságának védelméért megtesznek azok, akik tettekben és nem szavakban mérik a lelkiismeret tisztaságának szintjét?
- Ha mindez rendben van, ugye azt is tudjátok, hogy a valódi felelősségteljességhez elengedhetetlen a megfelelő szintű informáltság a környezet állapotát és a szükséges teendőket illetően?
- Ugye azt is tudjátok, hogy ha mindezen még el sem gondolkodtatok, akkor tulajdonképpen az önzés magasfoka, amit tesztek, azaz ezekszerint a gyermekvállalás, anélkül hogy észrevettétek volna, saját kedvetekre van és nem magáért a gyermekért? Azt is értitek, hogy a gyermek jövőjével nem törődtök, csak az örömmel, amit ő majd adni fog azzal, hogy megszületik? Eszerint az, hogy "gyermek érdekében mindent megteszünk", csak elmélet; csak egy jól hangzó, üres, semmitmondó frázis, amit jobb, ha ki sem ejtünk a szánkon?
