(Az eredeti ITT<<<; valamint 2013. Július 31én megjelent a http://mkh.valosag.net/ /Magyar Királyi Hírlap/ oldalon ITT<<<)
Egy nagyszerű -célkitűzéssel és megvalósítással kapcsolatos- előadást hallgattam valamelyik nap. A téma tetszett, az előadásmód is egész jó volt; elhangzott egy történet is, ami nagyon tanulságos volt. Egész addig a bizonyos pillanatig élveztem a dolgot...Már szinte allergiás vagyok azokra a történetekre, amikor az elénk állított pozitív példákról kiderül, hogy katona volt, “hős” volt, itt harcolt, ott harcolt... Itt van például a híres célmegvalósító John Goddard, aki bemutatta, hogy hogyan készül egy fiatal úgymond a hazája megvédésére.
Jóemberek, a hazánk az egész föld, megvédeni pedig legfőképpen az emberi rombolástól és az egymás ellen való harcolástól kell. Az egymás ellen való harcolástól úgy tudjuk megvédeni, hogy nem hiszünk az ostoba propagandának - ami által sikerült elérni, hogy ezek a "hősök" nem az embereket, hanem a RENDSZERT védik, ami porig alázza őket és gyermekeiket, ami a végletekig kirabolja őket - ezért a RENDSZERÉRT adják életüket és vérüket!
Szomorú azt látni, hogy még a legokosabb emberek közül is sokan beveszik azt a hazugságot, hogy a hadiipar valóban az emberek védelméről meg úgymond a haza védelméről szól. A háború a pénzről és a hatalomról szól, mert pénzt hoz és még több és még több kontrollt ad azok kezébe, akik ugyan soha nem mennek a harctérre, de eldöntötték, hogy ekkor és ekkor ezt és ezt, így és így megtámadjuk. Akik a legmagasabb pozícióból kiadják a parancsot. 
Akik megszervezik a háborút. Akik legyártatják a fegyvereket. Akik nagyon is tudatában vannak annak, hogy a háború céljának semmi köze senki megvédéséhez, egyedül a hatalom és a kontroll növeléséhez, valamint a megfélemlítéshez, a félelemben tartáshoz van köze, illetőleg pont arról szól. Hiszen a rettegő embereket a legkönnyebb irányítani, nekik pedig pontosan ez a céljuk: az emberi lények minél jobb irányíthatósága. Ne gondolkodjanak, ne tudjanak túl sokat (ezért is van, hogy az oktatás olyan, amilyen és a fejlesztésére -a fegyverrel ellentétben- soha nincs elegendő pénz), viszont engedelmeskedjenek és ha kell, menjenek öldökölni. Gyereket, felnőttet. Emberi lényeket. Azonban, szögezzük le, amint a következő képen is olvasható: ami sok, az sok! Ami elég, az elég!!!
Tudják jól azt is, amivel a sok naiv fiatal csak ott, a harctéren szembesül: a háború soha nem azt jelenti, hogy leöljük a bűnösöket, például a gonosz és/vagy őrült, pszichopata terroristákat, hanem azt, hogy városokat és falvakat rombolunk le és ártatlan emberi tömegeket mészárolunk le állatias brutalitással, a csecsemőtől az öregemberig mindenkit! Vannak sokan a katonák között, akik maguk is pszichopaták és a brutalitásra való hajlamuk kiélésére ez a terep tökéletesen alkalmas. 
Mások pedig itt sokkot kapnak és később hamar le is szerelnek, majd a háború ellen fordulnak és a békéért igyekeznek tenni, többek között felvilágosítással.
Az is igen-igen kétséges, hogy azok az állítólagos gonosz terroristák egyáltalán léteznek-e. Vajon az öldöklés és a városok lerombolása kizárólag a hatalom és a kontroll növeléséről szól, valamint az ásványi kincsek (főleg olaj) elrablását szolgálja??? (A következő képre érdemes rákattintani és nagyban nézni.)
Nagyon úgy tűnik, hogy igen, és az, hogy ezt tudhatjuk és egyre többen tudhatják, ez éppen részben a fent említett -valódi- békeharcosoknak, valamint sok más, felvilágosító tevékenységet végző személynek és szervezetnek köszönhető, mivel igen hatásosan leplezik le az aljas propagandát, az emberi lényt végletekig lealacsonyító hazugságokat.
Szintén rendkívül szomorú eleve az, hogy egyáltalán elhisszük (sokan elhiszik) a hazugságokat. Készséggel elfogadják a propagandát és amit a hazugságcsövön át rájuk zúdítanak. Elfogadják a háború szükségességét. Elfogadják az elfogadhatatlant. Jó, ha tudjuk, ez -a naivitásunkon, az ostobaságunkon és bambaságunkon kívül, vagy éppen ezeket kihasználva- részben a hallás- és látásküszöb alatti és egyéb módon a tudatalattiba juttatott üzeneteknek köszönhető, amiket szintén a hazugságcsövön (értsd: régebben rádió, manapság tévé, leginkább reklámok, filmek) keresztül juttattak beléjük.
A nagy kérdés csak az, hogy hogy lehet, hogy ilyen nyugodtan, bambán, beletörődve elfogadják ezt sokan? Hogy nem gondolkodnak el; hogyhogy nem érzik, hogy itt valami nagyon, de nagyon nincs rendben? Hogy nem tűnik fel nekik, hogy az öldöklés nem megoldás semmire? Hogy nem tűnik fel, hogy -a zseniális George Carlin szavaival élve- háborúzni a békéért pont olyan, mint ...ni a szüzességért?
Amikor valódi polgárháború zajlik, értsd: amikor emberek csoportjai valóban halálosan megharagszanak egymásra és saját döntés alapján egymásnak ugranak, nos, ha létezik egyáltalán ilyen (nekem komoly kétségeim vannak, hogy létrejön-e ilyen önmagától propaganda -megfélemlítés és mesterséges uszítás- nélkül; megtörtént-e valaha ilyen "magától" a történelemben, sok-sok kutató, tudós, történész stb kutatási eredményei alapján bizony van okom erősen kételkedni) akkor az valahogy így nézhet ki:
És még néhány beszédes kép (ebben a bejegyzésben egyik kép sem sajátom; mind a facebook tudatos gondolkodó felhasználóitól származnak, köszönet nekik érte):
Like, g+1, megosztás - mindezzel másoknak is segítesz a felébredésben! Köszönöm!
