2013. augusztus 10., szombat

"Áááá, én ebben nem hiszek..."








 Amiket írok/mondok, soha nem azzal az elvárással mondom, hogy mindent elfogadjatok tőlem vagy elhiggyetek nekem, vagy az általam említett és idézett mesterektől, szakemberektől. Mindenki tévedhet, mindenki ember, senki sem hibátlan, tévedhetetlen és mindentudó.

A célom mindig "csak" az elgondolkodtatás, a gondolatébresztés. Az, hogy segítsek mindenhova odatenni a kérdőjelet és hogy rávegyelek benneteket, hogy végezzétek el a szükséges munkát önmagatokon és végezzétek el a saját kutatásaitokat ahhoz, hogy megtaláljátok a válaszokat. Ha pedig a munkám által sikerül közelebb vinni benneteket a saját válaszaitok, megoldásaitok megtalálásához, akkor örülök. :-)



 Mindig is szerettem és most is szeretek tisztán a végére járni a dolgoknak, amik engem különösen érdekelnek, és ezekkel kapcsolatban tényeket összeszedni. Azután pedig ezek közül valamennyit meg is osztani olvasóimmal. Arra, hogy épp miről írjak, sokszor ihletet ad sok beszélgetés, adott esetben levelezés. :-)

Nyilván ez, hogy szeretek a végére járni a dolgoknak, motivál a tanulásban is -olyan soha nincs, hogy én épp nem tanulok semmit, nem képzem magam, nem vagyok épp belemélyedve egy könyvbe vagy nem végzek épp valamilyen tanfolyamot... :-) (Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy a nap 24 órájában, hisz én is élem a normál hátköznapi életemet, ugye tetszenek érteni :-))

Ezért is kell szót ejtenem azokról, akik velem ellentétben nem szeretnek a végére járni a dolgoknak, nem szeretnek kérdéseket feltenni, nem szeretnek kutatómunkát végezni, nem szeretnek kényelmetlen módon kereső üzemmódba lépni...

 Sokszor hallottam már ismerőseimtől a hold hatásaira, horoszkópra, térrendezési technikákra, a vonzás törvényére, az úgynevezett pozitív gondolkodásra (hú, de nem szeretem ezt a kifejezést...), numerológiára, Tarot kártyák és egyéb "jós" eszközök használatára, és még ki tudja, mi mindenre (általában arra, amire rátettük a címkét: "ezoterikus"), de még a life coachingra is, hogy "én ebben nem hiszek". Ha van idő a témába jobban belemerülni, akkor meg szoktam kérdezni: "tulajdonképpen mi az, amiben nem hiszel?" Ha elkezdi mondani, és még felteszek néhány kérdést, az esetek 99 %-ában kiderül, hogy nem is tudja, egyáltalán pontosan mi is az a dolog, amiben nem hisz, csak azt hitte, hogy tudja, vagy csak sejtette. És ha van alkalmam részletesebben beszélni arról, hogy mi is ez, hogyan működik; esetleg ki is próbálja a dolgot, akkor mennek mindig a nagy csodálkozások, sőt egyesekben egész világok omolnak össze, pozitív értelemben. :-)


Mit gondoltok, ezt a hiszek-nem hiszek dolgot mi határozza meg?


Érzések, érzelmek, előítéletek, felületes skatulyák, hézagos információk és dezinformációk. Bizony, ez a sokminden.

De, bármilyen hihetetlen, leginkább az érzelmek, amik kötődnek az adott témához (vagy a téma említéséhez), amik kialakulása bizonyos rossz tapasztalatok miatt abszolút érthető, viszont az adott dologgal kapcsolatos tényekkel köszönőviszonyban sincsenek. Ezért néhány pontban összefoglaltam, amit lényegesnek érzek itt és most leszögezni.

  • A világegyetemben minden energiából áll. Van ugyebár az anyag, amiről sokáig azt hittük, szilárd. Holott, mint kiderült, ilyen tulajdonképpen nem is létezik. "Csak" rezgés van, információ van, energia van, mozgás van. "Az anyag, mint olyan, gyakorlatilag nem létezik." ~Max Planck "A dolgokat nem további dolgok alkotják, hanem elképzelések, koncepciók és információk." "Az atom nem dolog, hanem tendenciák." -mondja egy ma is élő kvantumfizikus.

  •  Minden dolognak van rezgése, sok fajta rezgés létezik, és léteznek különböző rezgésszintek. Az anyagnak (azaz a testünknek, azonbelül a szerveinknek (!)), a minket körülvevő tárgyaknak, a gondolatoknak és az érzelmeknek; a színeknek, a fénynek; mindennek van valamilyen fajta és valamilyen szintű rezgése. Mondhatnánk költőien úgy: minden él, lélegzik... (biztos hallottad: minden létezőnek, pl az ásványoknak vagy akár egy vízcseppnek is van bizonyos értelemben tudata, ebbe most ne menjünk bele részletesebben)

  • A felelősség nem csúnya szó. :-) Mindent mi teremtünk magunknak, a fentiek alapján (is) nyilvánvaló, hogy a gondolataink, vagy inkább a bennünk lévő rezgések által. Tehát a felelősség = hatalom, a saját életünk felett

  •  Nagyon nagy szükségünk van arra, hogy az előbbi pontot megértsük, hiszen " A kalandot mi irányítjuk. Mindannyian benne vagyunk, hiába próbáljuk az áldozatot játszani" - mondja kissé talán gunyorosan szintén a ma élő kvantumfizikus.

  •  A vonzás törvénye (azaz, röviden, tömören: hasonló a hasonlót vonzza) -minden ellenkező híreszteléssel szemben- valóban a világegyetem egyik alaptörvénye



 Ha mondjuk a táplálkozás szemszögéből nézzük a dolgot, a természetgyógyászok és sok más szakterület képviselői közül is sokan tudják jól: minden információ. Az anyaggal együtt, amit beviszünk, az az információ. Az egyik, amit már eleve hordoz, és a másik, amit társítunk hozzá (amit gondolunk róla, amit érzünk vele kapcsolatban, és amilyen lelkiállapotban bevisszük).

 A tudomány legkülönfélébb területeiről sok embertől hallom/olvasom azt a kis történelmi áttekintést, amit Lenkei doktor Cenzúrázott egészség c. könyvének valahol az elején is megtalálsz, ami nagyon frappánsan bemutatja, hogy a tudás szempontjából mennyire fáziskésésben van az emberiség. Ez jó, mert így tudunk szembesülni ezzel az alapvető, erőteljes hajlamunkkal, így könnyebben feloldható. A fáziskésés legfőbb oka a félelem, függetlenül attól, hogy épp egy egyszerű laikus, aki lehet, hogy éppen tájékozatlan és műveletlen is, azt mondja: ááá, én nem hiszek ebben (mert újszerű, mert furcsa, mert nem is érti stb.), vagy épp a megszerzett pozícióját, gazdasági-politikai hatalmát féltő befolyásos személy próbálja elmismásolni a világképünket alapjaiban felforgató és forradalmian előremutató tudományos eredményeket.

 Belegondoltam, mit élhet át a tudós, aki egyértelműen szembesül valami új dologgal, ami a feje tetejére állít mindent, és tudja: kötelessége a közvélemény elé tárni, de tudja azt is, milyenek (milyenné váltak....) az emberek, és milyen a tudóstársadalom krémje, hogy minden ellen tiltakozik, ami az eddigiek alapján NEM LEHET igaz, és a bizonyítékok ellenére kijelentik: ez nem lehet igaz... Nem lehet könnyű ezt megélni, dehát a történelem ismétlődő pillanatai ezek. 

Újra és újra be kell látnunk: tévedtünk.

"A külvilág csakis a belső dolgok függvényében értelmezhető." vannak azonban meghatározható, nagyjából mindenkire vonatkozó dolgok, legalábbis ezen a tudati szinten. Ami kívül van, többé-kevésbé megmutatja, mi van belül, de a harmonikus életmód pozitívan hat a belső folyamatokra. Ép testben ép lélek, de ha gyógyul a lélek, gyógyul a test is. Ezek oda-vissza ható dolgok. 

Fontosnak tartok még egy gondolatsort a félelemről, illetve általában az érzelmekről. Ugyanis épp ezek, amikről sokszor nem is tudunk. Mégis meghatároznak bennünket, ahogy említettem az elején, anélkül, hogy észrevennénk. Amit megtanultunk mindannyian, az az érzelmek elfojtása. Ennek eredménye, hogy megfelelő tudatosítási gyakorlatok nélkül fogalmunk sincs, mit érzünk valójában. Így azt sem tudjuk, mit miért teszünk és mire miért reagálunk úgy, ahogy reagálunk. 

Az érzelmeid tudatosításában nagy segítségedre lehet egy szakember, úgyhogy ha egyedül nem megy, ne habozz segítséget kérni! :-)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot és egy g+1-et!