2011. október 26., szerda

Féltékenység




  Nemrég kaptam az ötletet és a kérést, több helyről is, hogy írjak a féltékenységről (köszönöm az ötletet és a bizalmat :-)). 


 Ez is, ugye, úgy kezdődik, hogy FÉL. A féltékenységnek is, mint sokminden másnak, a fél elem a fő alkotóeleme. Rettegsz, hogy elveszítesz valamit, hogy elveszik tőled azt a személyt (vagy ha még nem vagytok együtt: félsz, hogy meg sem kapod, mert valaki "lenyúlja"), aki nélkül fél vagy, nem vagy egész. Adni ebben az állapotban nem lehet, csak követelni vagy szenvedni; kapni sem, hiszen ahhoz nyitott, befogadó állapotban kell lenni, a féltékenység és a félelem állapotában pedig, ugye ez logikus: messze vagyunk ettől.


 "Egyszerű" tehát: egésszé, egészségessé kell válnod, önmagadban egésszé. Ha egész vagy, nem félsz és így aki valóban hozzád tartozik, nem fogod elveszíteni illetve meg fogod kapni. Sosem lesz valóban a tiéd, hiszen senkit sem birtokolhatsz, mégis veled marad. Mi több: nem is lesz szükséged többé arra, hogy bárkit is birtokolj, hiszen szabad, egészséges és boldog vagy, így bőven tudsz szeretetet adni.


 Ezt így leírni egyszerű, és aki már végigélte ezt magában akár egyedül, akár párkapcsolatban, az tudja és átlátja. Aki még nem, annak rettentő bonyolultnak tűnhet.


 De van megoldás, van segítség - ha szükséged van erre a személyre szabott segítségre, engem itt megtalálsz. 


 Kapcsolódó bejegyzések: